Kistelek város

Adatok

Régió: Dél-Alföld
Megye: Csongrád megye
Kistérség: Kisteleki kistérség
Lakosság: 7573 fő
Terület: 69.19 km²
Népsűrűség: 109,45 fő/km²
Rang: város
Körzet hívó: 62

Fekvése

Miután a török feldúlta az ország középső területeit, szükség volt az újbóli betelepítésekre, és ennek következtében Szeged és Kiskunfélegyháza közé félúton kitelepítettek 100 családot a Kis-Telek-i pusztára, aminek a leszármazottjai többé-kevésbé ma is itt élnek. A nevezetes 20. hosszúsági kör (meridián) csak pár kilométerrel található keletebbre a település központját képező körforgalomtól. Két eltérő adottságú terület határán fekszik, egyik a homokkalteli Kiskunság, és az agyagos Tisza-völgye. E két terület arculatilag is különbözik, míg az egyikre kiterjedt tanyavilág jellemző (pl.: Zöldmező Kemping Balástyán), addig a másikra a nagybirtokos majorsági rendszer (pl.: az Ópusztaszeren található Pallavicini kastély). Talajai meglehetősen heterogén összetételű. Ópusztaszer és Kistelek határában inkább az agyagos talaj a jellemző. Csengele határában homokot találhatunk, amikben fellelhetünk itt-ott szikes legelőket, kilúgozott édesvízi mészköves területet. A folyószabályozások előtti Fehér-tónak a maradványai közül is fellelhetünk párat (Nagy-szék, Müller-szék, Bíbic-tó), melyek elmocsarasodnak az idő folyamán, és folyamatosan pusztulnak, jelentős madárvilágot rejtenek magukban, magukra valamit adó ornitológusok ellátogatnak ide, hisz például az európai viszonylatban is ritka gólyatöcs is költ itt, vagy akár az ide látogató hattyúkat is említheném. A belterület nagy részén már nem találkozhatunk természetes talajtakaróval, hisz a belízeknek köszönhetően feltöltötték. Ezek a területek pl. a Zrínyi u., Jókai u. vége akár egy régi temetőt is rejthetnek magukban. Vagy pl. a víztorony és környéke, ahol hajdanán szőlőskerteket is találhattunk, amíg azt ki nem parcellázták és fel nem töltötték. A növényzete a századforduló előtt a fás pusztáéhoz volt hasonló, itt-ott néhány fa. Mára nagy része kultúrterületté (használatba vett) vált, a kis része megmaradt legelővé, természetes erdős növényzet nem nagyon maradt, talány az időközben elszóródótt olajfa(a nép csak így nevezi) magja által kikelt fák emlékeztetnek az eredeti tájképre. Szerencsére a kommunizmus nem érintette úgy a tanyavilágát, mint más területeket, kiterjedt a tanyavilága is. Manapság hanyatlóban van, fejlesztésre szorul, sok a lepusztult állapotú.

Története

Először 1420-ban említik oklevélben, helyén már a középkorban egyházas település létezett. A település törökdúlás előtti elődjét Szert tekintik, ami a mai Kistelek és Ópusztaszer között lehetett. Kistelek pusztán 1747-ben, a Télegyházi út mellett postaállomás és csárda közelében hét szállás állott. A homokot szőlőtermesztéssel hasznosították, azonban egy filoxéra járvány tönkrette szőleit az 1870-80-as években. Kistelek 1970. január 1-jétől nagyközség, 1984-ben városi jogú nagyközség, 1989. március 1-jétől város. Öt környező település – Baks, Balástya, Csengele, Ópusztaszer, Pusztaszer – kereskedelmi, közlekedési, oktatási és egészségügyi központja.

Nevezetességei

Római katolikus templom (Szent István király): 1825 – 1831 között épült, klasszicista stílusú
I. világháborús emlékmű – katonaszobor: A templom mellett található (1929)
II. világháborús emlékmű (1991)
Termálfürdő: A 34-38 °C-os víz alkalmas ízületi-, mozgásszervi megbetegedések, illetve nőgyógyászati panaszok kezelésére
Érdekességként azt is meg lehet említeni, hogy a helyiek úgy tartják, hogy Európában itt volt először vonatrablás Rózsa Sándor és társasága révén.
Érdemes megtekinteni a minden télen megrendezett kispályás teremlabdarúgását, mely lassan egyenértékűvé válik a híres szegedi Kék Mókussal.

Híres emberek

Itt született 1902-ben Tápai Antal szobrászművész.

Képgaléria

Következő községek

További községek